REFLEXZÓNA-MASSZÁZS
A reflexzóna-masszázs az idegvégzõdések nyomással való kezelése a kézen és a talpon. Ezeknek a területeknek a masszázsával lehet a feszültséget oldani, a test öngyógyító erõit serkenteni és az immunrendszert erõsíteni.
A reflexkezelésnél az egész testet hosszában tíz zónára osztják. Ezek a reflexzónák vagy energia-csatornák a kezekben vagy a lábakon erednek. Ezért minden zónához egy meghatározott ujj és lábujj tartozik. Valamennyi zónában levõ szervnek vagy testrésznek megvan a megfelelõ pontja a kézen vagy a lábon. A páratlan szervek reflexpontja csak egy oldalon található, pl. a máj reflexe a jobb oldalon, mert a máj a test jobb oldalán helyezkedik el.
Az eredményes kezelés feltétele a helyes elõkészítés és a nyugodt körülmények biztosítása.
A kezelés megkezdése elõtt vegyük szemügyre a kezeket és a lábakat. Duzzadt helyek, tyúkszemek, bõrpír, vértelenség és mindenféle bõrkeményedés zavart okozhatnak a megfelelõ zónában.
A masszázs körülbelül húsz percig tart. Ezalatt a reflexzónákat kisebb-nagyobb nyomással különbözõ szempontok szerint kezelik.
Megkülönböztetnek hüvelykujj-technikát, ujj technikát, nyomó és körkörös technikát. Általánosságban érvényes, hogy a lassú masszázs nyugtat, a gyors masszázs serkent. A masszõnek nagy gyakorlatra van szüksége ahhoz, hogy a kezeléshez megfelelõ tempót jól tudja megválasztani.
A reflexzóna-masszázs általában melegségérzetet kelt, ha azonban fázni kezd a páciens, a kezelést abba kell hagyni. Ha fájdalmat érez, ugyancsak meg kell szakítani a kezelést, és a fájdalom helyének megfelelõ végtagrészt ajánlatos napokig pihentetni.
Terheseket és szívbetegeket nem szabad kezelni!
A reflexzóna elnevezés a manuális terápiában már régóta használatos, többnyire különböző idegi reflexekkel kapcsolatban.
Amikor a kéz, láb, írisz, has fül, stb. reflexzónáiról beszélünk, a reflex szót nem közvetlenül az idegrendszerre vonatkoztatjuk, hanem a következő két módon értelmezzük:
1. Az összkép (fej-törzs-végtagok) reflexiója, azaz tükröződése, kivetülése egy kisebb felületre, pl. a kézre, lábra vagy fejre.
2. A kéz, láb, stb egyes részeinek megnevezése, amelyeknek empírikusan bizonyított közvetlen energetikai kapcsolatuk van a test bizonyos szerveivel.
Itt tehát sem idegi reflexkapcsolatokról, - mint pl.a Head-Mackenzie féle idegkapcsolatoknál - sem energiapályákról - mint pl. az akupunktúrában - nincs szó. Ezeknek a reflexológia által használt rendszereknek megvan a saját ellátó hálózatuk és szabályozó rendszerük, amelyeket azonban sajnos még nem kutattak és térképeztek fel.
A reflexológiai eljárásokat olyan betegségek, állapotok esetén alkalmazhatjuk, melyeknél a reflexológia fent említett sajátos szabályozó rendszere működik.
Ez azt jelenti, hogy a degeneratív betegségek utolsó stádiumának kivételével - ahol a szervezet saját szabályozó rendszere már nem működik - tulajdonképpen szinte minden esetben eredményesen alkalmazható.
Mégis van azonban ezen kívül néhány eset, amikor nem javasolt a reflexológiai kezelés:
- fertőzéssel és magas lázzal járó betegségek
- véna- és nyirokrendszer heveny gyulladásai
- csak műtéttel gyógyítható betegségek
(kiegészítésként sok esetben itt is használhatjuk)
- üszkösödés, ill. nagy felületű gombásodás a lábon
- veszélyeztetett terhesség (óvatossággal és nagy hozzáértéssel itt is alkalmazható)
A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy még súlyos ill.nagyon súlyos betegségek esetén is - pl. Bechterew kór, S.M., Parkinson kór, daganatos betegségek, ill. bénulások - sokszor számos melléktünet enyhíthető vagy teljesen megszüntethető a reflexológiai kezelésekkel. Pl. - javítható a kiválasztó- ill. emésztő szervek működése, - javítható a hólyag-,ill. a végbél záróizmának működése, - a fájdalmak még a rák végső stádiumában is enyhíthetők.